2020.08.05.
Felhasználók
· Online vendégek: 1

· Online tagok: 0

· Regisztráltak: 425
· Legújabb tag: szandiikaa98
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni

2011.03.26.
hali, segitseg kene,valaki megtudna mondani Kistárkány református templomban miért van Árpád fejedelem szobra?meg Tárkány-t miért hivják Tárkánynak?-szlová
kiai Tárkányrol van szó, tör

likeseks
2011.01.12.
Sziasztok,van itt valaki?

tomi
2010.07.20.
Az albumokhoz a mai hivatalos nevek is kellenének

tomi
2010.07.20.
Egyetértek Bugival . A sok szenilis nyugdíjas tanár akik 30 éve ugyanazt tanítják nem engedik a fiatalokat érvényesulni.Aztán
gyermekeink lássák kárát. Shock

2010.06.24.
Allitolag: Jegyeket arulnak a kornyezo falvak kozseghazain, Agcsernyon a vasutallomason, Helmecen a konyvesben, valamelyik informatikai uzletben(var asszem ebbol helmecen epp 1 van)

Archívum
Honnan vagytok
Szavazás
Más oldal tartalmát hogyan jelenítsük meg?

Csak a tartalomra mutató link beillesztésével
Csak a tartalomra mutató link beillesztésével
33% [2 Szavazat]

A tartalom teljes beillesztésével
A tartalom teljes beillesztésével
33% [2 Szavazat]

A tartalom egy részének beillesztése, majd link csatolása
A tartalom egy részének beillesztése, majd link csatolása
17% [1 Szavazat]

Mindenki ahogy neki tetszik
Mindenki ahogy neki tetszik
17% [1 Szavazat]

Szavazatok: 6
Szavazáshoz be kell jelentkezni
Elindult: 2009.09.16.

Archívum
Hozzászólások
Felvidékfórum » Felvidék leírása » Felvidék leírása
 Téma nyomtatása
Felvidéki kirándulások - nem mindig a főúton
novotnit
Felvidéki kirándulások
A következőkben, amíg időm és türelmem engedi, szeretnék néhány tapasztalati tanácsot, ötletet adni a Felvidékre látogatóknak, a megszokottól, közismerttől eltérő látnivalókra felhívni a figyelmet. Nem akarom az általános túristacélpontokat kisebbíteni, de minek beszéljek olyanról, amit mindenki ismer? Inkább azokat a kisebb, de mégis nagyon szép és érdekes látnivalókat szeretném minél teljesebben összegyűjteni, amelyek mellett sokszor csak néhány száz méterre megyünk el, csupán azért, mert még nem hallottunk róla, vagy ha már hallottunk is néhány szót, most éppen nagyon sietünk és nem biztos, hogy megéri a kitérő.

Mielőtt rátérnék, néhány alapdolgot kiemelek;

A Felvidéki utak sokkal jobbak az átlagot tekintve, mint a Magyarországiak. Szélesebbek, simábbak és biztonságosabbak. Persze, itt is vannak olyan szakaszok, ahol még gyalogosan is veszélyes közlekedni, de nem ez a jellemző. Általában az út minősége megfelel a térképen jelöltnek. (Nem úgy, mint Erdélyben ? Góbék, meg ne sértődjetek rajta ? ahol a térképre hagyatkozva azt hittem 2003. augusztusában, hogy a Kézdivásárhely-Kézdiszentlélek-Szent-Anna tó út tényleg elsőrendű, pedig csak a térkép megelőzte egy kicsit a korát, később tényleg megépítették.) Ha már szóba került a térkép: Kell egy jó térkép. Azt hiszem, ezt nem kell különösebben magyarázni. És még egy dolog: Egy hiteles és friss útikönyv!!!!
Mindenkinek bátran javaslom Sós Judit és Farkas Zoltán ?Szlovákia útikönyv?-ét, amelynek borítóján a késmárki Evangélikus Nagytemplom látható, háttérben a Tátrával.

Nem kívánok a téli túrizmus számomra nehezen értelmezhető szépségeibe belebonyolódni, tapasztalataimat a márciustól novemberig terjedő időben szereztem. A magyarokkal kapcsolatos téli túrizmus általában egyet jelent a síeléssel, az meg egy ideje nem az én sportom. Aki meg síelni megy ki, annak többnyire nem marad ideje komoly városnézésre és kirándulásra.

Akkor vágjunk bele!!


1. Budapest ? Poprád útvonal:
Poprád és környéke a Magyarországról induló turisták egyik fő célterülete, ide kapcsolva a Magas-Tátrát is. A Pestről, illetve ebből az irányból indulók általános útvonala: 2-es főút, határátlépés Parassapuszta-Ipolyságnál, ezer km/h-val repeszteni Zólyom ? Besztercebánya - Rózsahegy minél rövidebb idejű érintésével minél gyorsabban elérni az autópályát, még egy kis gyorsítás és jöhet, hogy ?jéééé, már itt is vagyunk?. Ez egy megközelítésben teljesen érthető: A sofőr, aki végülis irányítja az autót, minél előbb oda akar érni, mert csak a végállomásnál kezdhet el sörözni. Pedig, ha ezen a közismert útvonalon is egy kicsit lassabban megyünk, érdekes és szép dolgokat láthatunk, meg néha jó is megállni egy kicsit.

Nem ez a kedvenc útvonalam Poprád felé, de elég gyakran járok erre is. Általában a kedvencen megyünk és ezen a gyorsabban jövünk.
Nem sokkal a határ után (kb. 8 km) található Felsőszemeréd (Horné Semerovce) falucska, ahol a falu bejáratánál főút mellett jobbra lévő kicsiny templom oldalsó bejáratánál található a legrégebbi bizonyítottan magyar rovásírás. (Tényleg csak néhány percet veszthetünk, dohányosok meg örülnek is a megállásnak).
Útba esik Gyügy (Dudince) fürdővároska és ha egyszer a Pestről jövő rászánja az időt, hogy megismerkedjen a hellyel, később lehet, hogy úticélja lesz .
Az első nagyobb város a magyar középkor egyik sokat emlegetett helye, Zólyom. Ma már szinte teljesen szlovák a lakossága, nem sok látnivalóval, pontosabban a váron kívül nincs itt semmi. No, de a vár! Számtalan történelmi filmben visszaköszönő, a nagy rombolásokat elkerülő építmény. Érdemes megnézni, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy Zólyom közlekedési rendjét még a helyiek sem értik. Úgy szoktam mondogatni barátaimnak, hogy aki Zólyom környékét nagyobb eltévedések és visszafordulások nélkül megússza, az utána bátran mehet bárhová a Felvidéken, nagy meglepetések már nem érhetik.
Ha megnéztük Zólyomot, nagy a kísértés, hogy vissza az autópályára és máris Besztercén vagyunk. Pedig van érdekesebb is: Meg kell találni a Zólyomból Szliács felé kivezető utat, ami nem egy egyszerű feladvány. Szliács ugyanúgy, mint az autópálya túloldalán lévő Kovácsi, ismert fürdőhely ? van belőlük jócskán a Felvidéken. De nem is Szliács itt a lényeg, hanem a nem sokkal utána következő Garamszeg (Hronsik), evangélikus fatemplomával. (Nem tudom, hogy most milyen állapotban van, régen jártam ott, mert ugye nem ez a kedvenc útvonalam, de bízom benne, hogy az idő nem tett még sok kárt benne.) Aztán jöhet a nagyváros.
Besztercebánya már sokkal érdekesebb és már ?igazi Felvidéki város?. Azaz: Van egy nagyon szép, középkori városmagja, amit számomra ismeretlen óriási pénzforrásokból szakszerűen és általában színesen felújítottak. A legtöbb látnivaló a városközpontban, vagy közvetlen közelében található. Besztercebányán is így van, az SNP téren (Szlovák Nemzeti Felkelés) van szinte minden, megkönnyítve ezzel a továbbutazni szándékozók helyzetét is. Nem akarom részletezni az itt látható sok-sok érdekes épületet, olyan igazi kiemelkedő szerintem nincs, az útikönyvben minden részletesen megtalálható. Ha mindent leírok, nyárra sem leszek készen. De nem akarom Besztercét elbagatellizálni sem: Aki nem látta még szép időben, feltétlenül térjen be !!! Ha Kis-Magyarországon ilyen szép városközpontok lennének, mint ahogy nincsenek (Kivéve Pécs, Eger, Kőszeg, egy kicsit a megújuló Győr és egy nagyon kicsikét az új debreceni városközpont), nem csak a Hortobágyot és a Balatont emlegetné a külföldi turista.)
Beszterce után két lehetőség közül választhatunk: A gyorsabb Rózsahegy ? autópálya útvonal, vagy a kicsit kacskaringósabb Breznóbánya ? Alacsony Tátra ? Vychodná út. Az autópályás útvonalon azért meg kell állni a ?Liptói tenger?-nél, a másikon pedig nézzük meg Breznóbánya központját.

Így, a szokásosnál jobban elfáradva érünk Poprádra, vagy a Magas-Tátrába, a sofőrnek is jobban esik az első sör. Meg talán a második is.

Rövidesen folytatom a kedvenc poprádi útvonalammal, amire az Alföld irányából jövők is könnyen rácsatlakozhatnak.
N.T.
 
Huba
Bár én az Alacsony-Tátrában "szoktam" síelni és már célhoz is értem ,szívesen olvastam írásod.

Kis adalékok még:

Felsőszemeréd rohamosan asszimilálódó magyar falu, magyar iskolával! Még 50-60 % között.

Korpona kis főtere eléggé lestrapált és a várból is csak az a torony maradt, de innen kezdve válik széppé a táj, valahogy Királyhágó érzetet kellt innen betérni az igazi Felvidékre. Bábaszéken játszódott a Szent Péter esernyője nagyrészt (Mikszáth) , Dobornya még kis tót mezőváros is volt, itt is gyönyörű templom van, Dobornyváralján kis várromocska 50m-re az úttól.

Zólyom mellett Gyetva felé van Végles, gyönyörű vár, olyan angol lovagvárféle vastag falakkal, tornyokkal.

Breznóbánya környékén ,Lopér ,Kisgaram a magyarság nyomai után is lehetne kutatni, gondolom nem igazán tette ezt meg senki, pedig a felső-garami részen csak itt voltak 30-40%-os magyar falvak.

Besztercebányán a temető mellett áll a Mátyás ház, fehér, akárcsak a kolozsvári Mátyás szülőház, de magas. Besztercebányán született Lahner György aradi vértanú, itt élt Ipolyi Arnold történetíró, és dolgozott itt a Szliácsfürdő melletti Nagyócsán született Bél Mátyás.
Besztercebányán még 4-600 magyar él.

A Beznói hágót Ördöglakodalma-hágónak hívják, Csertovica pályáin is szoktak síelni ,különösen ,amikor alacsonyan jönnek a felhők és a Chopok-Gyömbér veszélyes.

Jó utat Poprád felé!

És elnézést, hogy beleokoskodtam...
 
novotnit
Huba !

Köszönöm a segítséget, bízom benne, hogy a továbbiakban is közzé teszed ismereteidet, meg a többiek is bekapcsolódnak. Minél jobban megismerem a Felvidéket, annál erősebb az érzésem, hogy keveset tudok. Minden utazás alkalmával találkozom új dolgokkal.

Szóval segítsetek, hogy minél teljesebb legyen a Felvidék bemutatása.
N.T.
 
novotnit
2. Budapest ? Poprád, egy kicsit másképpen
Az útvonal: Budapest ? 2-es főúton Rétságig, majd Balassagyarmat felé a 22-esen, ahol is átlépjük a határt.

Balassagyarmat, majd Tótgyarmat után Nagykürtös felé haladva kb. 10 km után Szklabonya lehet az első megálló. Mikszáth Kálmán szülőhelye és fiatalkorának helyszíne. A múzeumot inkább csak múzeomocskának lehetne nevezni, de az igyekezetet értékelni kell.
Aztán következhet Nagykürtös kikerülése ? hogy finoman fogalmazzak, nem ez a legszebb felvidéki város. Itt kísértésbe eshetünk, hogy megnézzük Kékkő várának maradványait, ha időnkbe belefér, megéri.
Nagykürtös (Velky Krtis ? a szlovák betűk nem mennek át, csak ha átváltanék a gépen, de az meg még nagyobb keveredést szokott okozni. Így aztán a szlovákul írt helységnevek nem pontosak, de talán segítenek a térképen való beazonosításban) Losonc (Lucenec) felé haladunk tovább, ahol is 8 km múlva jöhet az első letérés: Alsósztregova (Dolná Strehova).
Itt írta Madách a ?Tragédiát? és itt található síremléke is. Aki még nem járt ott: sokszor láthattuk képeken a síremléket, de a valóság, az egészen más. Bár nem sok magyar szó hallatszik már sem Szlabonyán, sem Sztregován, mégis a tót atyafiak ápolják a két nagy író emlékét.

Tovább haladva a 75-ös úton Losonc felé, mintegy 15 km-el a sztregovai leágazó után balra figyelve megláthatjuk azt a kastélyt, amiért többek között érdemes erre jönni: a Forgáchok kastélya Gács (Halic) nevű falucskában. Figyelni kell a leágazóra, mert kanyarban van és könnyen túlfuthatunk rajta. Maga a kastély kissé romos állapotban van, de felújítását már megkezdték. Fekvése Krasznahorkára, alakja a gödöllői kastélyra emlékeztet. Bár elvileg le van zárva, de azért sétáljunk fel hozzá. Ha szerencsénk van, akkor némi várakozás után előfordulhat, hogy az őr, vagy a munkások megszánnak és beengednek. Valamikor nagyon szép lehetett és talán nemsokára ismét régi varázsát érezhetjük.
De ez csak az egyik ? és szerintem a kisebbik rész, amiért be kellett térni Gácsra. Közvetlen szomszédságában található Gácsfalu (Stará Halic), ahol a legszebb kisméretű gótikus templom található. Mellette még egy XVII. századi fa harangláb is van. A templom kívül-belül mint a mesében. Ha bezárva találjuk a templomot, ne adjuk fel: A mellette lévő modern épületben a nővérek, vagy novíciák szívesen kinyitják, vagy odaadják a kulcsot. Általában van 1-2 magyar is közöttük, de ha éppen távol vannak, a ?kulcs? elég nemzetközi, az ő segítő szándékuk meg komoly. Kevésbé szerencsés, ha az idős harangozó éppen ott van, mert jószándékúan kiselőadást fog nekünk tartani szlovák nyelven, hogy hogyan is kell a végítéletet bemutató freskót értelmezni. Nem zavarja, hogy esetleg senki sem ért belőle semmit. Neki ez a feladata. A nővérek természetesen pénzt nem fogadnak el, van aki sértésnek veszi, ezért írom le. De azzal nagy örömet okozunk nekik, ha kifejezzük, hogy milyen szép (mármint a templom). Meg persely azért van.
Én ?visszajáró lélek? vagyok. Nem tudok elszakadni egyszerű, tiszta szépségétől. És a főúttól az ígéretnek megfelelően alig pár méterre van.

Akkor haladjunk tovább, mert még hosszú az út Poprádig.
Losonc következik. Itt könnyen csatlakozhatnak az Alföldről jövők, Salgótarján ? Somoskőújfalunál átlépve a határt, de Nekik is javaslom, hogy egy kicsit visszafelé érdemes kanyarodni, megnézni Gács kicsiny csodáit.

Na, Losonctól folytatom, csak időzavar lépett fel. Meg technikai is.
N.T.
 
novotnit
2.2. Budapest ? Poprád (folytatás):
Losonc (Lucenec) nem számít különlegesnek a felvidéki városok sorában. Bár található néhány szép épület és a belvárosi rész rendezett, de kiemelkedő műemlék nélkül maradt. Mégis, engem valami mindig arra késztet, hogy legalább egy órácskára, egy rövid sétára megálljak. A történelmi Nógrád megye történelmi székhelyének hangulata van. Igazi kisváros.
Már kissé félve mondom, hogy sok magyar lakik itt, mert tartok tőle, hogy Huba hozza a napi népszámlálási adatokat a pontos prognózissal együtt és kiderül, hogy megint csak az általam hallottakból levont helytelen adatokat veszem figyelembe. Inkább azt mondom, hogy én mindig sok magyarral találkozom. Még a hangulathoz hozzátartozik kicsit, hogy kb. 25 évvel ezelőtt is a legtöbb presszóban ?pestiesen? főzték a kávét, és ma is az éttermek magyaros menüsorral is rendelkeznek. (Ez lehet az évtizedekig tartó, Salgótarjánból induló magyar bevásárló túrizmus következménye is).
Szóval érdemes Losoncon megállni, ha belefér az időnkbe. Mert, ha az idő szorítása miatt választani kell, hogy Losoncon, vagy a nem sokkal később következő Rimaszombaton álljunk-e meg városnézésre, én egyértelműen az utóbbit javaslom. Ezzel tulajdonképpen az útvonalat is elmondtam. Tehát Losoncról irány Rimaszombat (Rimavská Sobota).
Rimaszombatot az 50-es főút szépen kikerüli. Így aztán a Rozsnyó ? Kassa felé tovaszáguldók maximum a benzinkútnál megállva megállapítják, hogy ?jó sok tornya van, egyszer meg kéne nézni, de most repesztünk tovább?. Nekünk kitérő a városba bemenni, mert utunkat majd az 531-en folytatjuk, Észak felé. De már az elején arról volt szó, hogy egy kis kitérő és ott vannak az érdekes dolgok. Rimaszombat megéri a kitérőt. Nem túl bonyolult a közlekedése, toronyiránt betalálunk a városközpontba, de ha elkeverünk, itt nyugodtan lehet magyarul kérdezni és segíteni is fognak. Épületei, templomai a késői barokk és a klasszicizmus idejéből maradtak ránk, a gótikát kedvelők nem találnak itt nekik tetsző dolgot, de a megújult városközpont megérdemli, hogy rászánjunk időnkből.

Rimaszombat után az említett 531-es úton megyünk tovább Rimabányáig. Itt következik kedvenc útvonalam másik kiemelkedő része: Rimabánya ? Karaszkó ? Kiéte ? Rimabrézó.
Rimabányánál kell jobbra elfordulni Karaszkó (Kraskovo) felé. Az egész kitérő plusz 11 km-t jelent, Kiétével együtt. Nem egy nagy távolság, bár ugye letértünk a főútról és itt már elég érdekes kanyarok jönnek-mennek, az út meg szűkül. Karaszkónál említem először a ?Gotická cesta? útbaigazító táblát: A Felvidéken ezek a táblácskák jelzik, hogy merre találhatunk gótikus műemlékeket, nagymértékben segítve a csavargó turisták életét.
Tehát Karaszkó: a gótikus útvonal tábla alapján szerintem elég könnyen megtaláljuk a falucska híres templomát a temető mellett. (Kb. a falu közepénél kell jobbra fordulni.) Ha megtaláltuk, megnézzük kívülről és megállapíthatjuk, hogy szép, szép, de hát nem egy nagy durranás. (Főleg a Gácsfalui után) De ez belülről csodálatos !!! Én nem nagyon tudom leírni, hogy mily szépek a freskói, inkább csak úgy jellemezném, hogy megéri azt a kínlódást, amivel a kulcsot birtokló sztaroszta, vagy pap előtalálása jár, főleg ha az ember ?nem beszéli tökéletesen? a szlovákot. Mert azt elfelejtettem mondani, hogy közben lejöttünk a magyar nyelvi térképről. Itt már csak szlovákok laknak, de én úgy tapasztaltam, hogy hozzájuk még nem ért el a politikusok által gerjesztett?. Na jó, ezt nem folytatom. A kulcs a templom felé vezető út valamelyik utolsó házában (hol a jobb, hol a baloldaliból kerül elő) lelhető fel. Ha éppen egyik házban sincs senki otthon, nyugodtan lehet próbálkozni az első embernél a közelben, a sztaroszta és a kulcs (klucs) szavak elegendőek, csak a választ kell majd valahogyan értelmezni. (Itt fizetni kell a templom fenntartására. És ne próbáljunk fényképezni, főleg ne vakuval ? nem használ a freskóknak). Úgy emlékszem, van magyar nyelvű sokszorosított leírás is a templomban.
Innen mehetünk tovább Kiétére, aholes hasonló gótikus templomocska található, fordított felállásban: Kívülről szebb, mint a karaszkói, de belül nyomába sem ér. Azért be kell menni, mert ennek is megvan a maga különlegessége: festett fakazettás mennyezete nekem Zabolát juttatta eszembe. Itt is kinyítják a templomot a kedvünkért, általában nem kell külön keresgélni sem a kurátort, mert ha egy kicsit ácsingózunk a bejáratnál, a csatárláncszerű helyi interneten eljut a hírünk (valószínű állandóan egy helyen tartózkodik) és jön nyitni. Ha előtte kéri a beléptidíjat, ne sértődjünk meg, nem tudtam megállapítani, hogy hogyan méri az emberek megbízhatóságát. És azon se csodálkozzunk, hogy a kért összeget a csapat létszámával elosztva nem egész számot kapunk. Rejtélyes egy fazon, de szinte külön műsorszám.

Röviden ennyit a két kicsi templomról. Persze, tele a környék hasonló templomokkal, de ha mindet végig akarjuk nézni, akkor itt le kell táborozni és szálláshely meg nem nagyon van.

Amiért számomra ez a legszebb út, az csak részben magyarázható az eddig leírtakkal. A másik fele az a csodálatos zöldellő hegyvidék, ami Nógrádban, Gömörben körülöleli az utazót. Sokszor el is rejti előlünk azt, amit szeretnénk megnézni. Mert tovább utazva Észak felé, elmegyünk Murány vára alatt, de semmit nem látunk belőle. Töredelmesen bevallom, hogy felmászni a várromig még egyszer sem jutott komolyan eszembe. Ha valaki volt, írja meg, milyen. Mire idáig érünk, én már kellően fáradt szoktam lenni, és azért az idő is halad.
Poprád már csak egy ugrás. Előtte azonban van még egy fontos dolog. Az utóbbi időben Telgárt környékén szinte nyár elejétől ősz közepéig árulják az út mentén a gombát, méghozzá kedvencemet, a rókagombát és a vargányát, amit Nógrádban csak ?Igazi?-nak neveznek. Egy jó kis gombapörkölt vacsorára ? méltó lezárása az útnak.
N.T.
 
Huba
Látom nagy utazó vagy, kösz a leírásokat.
Gácsfalu templomáról nem hallotam még!
Losoncon tényleg sok magyar van ,több ezer, és egyébként a bevallási arányok is ferdítenek, márhogy annál mindig több magyar van ,mint ,ahányan bevalják. Ha őket is beszámítanánk még mindig közel lennénk a 600ezerhez!!!
Losonc viszont az a kisváros sajnos, ami Léva mellett a legnagyobbat vesztett, és ez az a két város, ami 20%alatti arányt mutat a bevalottság aránya szerint. Viszont a környező falvak magyarjai mindig sokat segíthetnek.

Az Alföldről jövők egy szép kis aprócska városon át jutnak Losoncra, ez Fülek. Szép vára van, kedves mondája, - mindenkinek tessék elolvasni Szombathy Viktor -könyvében. A török időkben volt, hogy ez volt Magyarország központja.A várat a menekülő Thököly Imre robbantatta fel, kár volt.
Losoncon élt Kármán József, író,újságíró.
Lapjának címe Uránia volt, 1794-5 -ben szerkesztette.Ez volt az első nőknek szóló lap a Kárpát-medencében. Ő írta a Fanni hagyományai című regényes naplót, amely minden magyarországi gimnáziumban tananyag.
1795-ben Kármán Losoncon rejtélyes körülmények közt meghalt - megölték.

Rimaszombat a Gömöri magyarság - és a kisalföldi (Csalló-köz-Mátyusföld,Garam-Vág köze) magyarság mellett ez a legkiterjedtebb magyarság - központja.
Rimaszombaton született Blaha Lujza színésznő,
Ferenczy István kiváló szobrász és Hazai Samu.
Rimaszombathoz tartozó Felsőpokorágyon Kmety György, 1848-as neves hadvezér.
A közeli Hanva lelkipásztora volt a reformkori költő Tompa Mihály, A rab gólya c. vers írója.Itt találjuk sírját is.
Alsósztregován pedig nemcsak Madách született, hanem Rimay János költő,tudós is, aki Balassi Bálint tanítványa volt,aki először megjelentette Balassi verseit, és levelezett akor eszének tartott Rotterdami Erasmussal.

Murány vára a Kárpátmedence legmagasabban épített vára (A túróci várral együtt). Vadregényes vidék. A Murányi Vénusz ,Szécsi Mária és Wesselényi István szerelmes legendája Gyögyösi István művében a Murányi Vénuszban maradt fenn, ez a reformkorig olyan volt mint a reformkor után a Toldi.

Jolsván nagy magányában áll a Koburg kastély új tetőzettel, mint a Zselízi Esterházy kastély, de máló falakkal.
Jolsva szinte teljes magyarságát kitelepítették, ennek dacára ma itt és még Nagyrőcén, s még Kakasalján is hallani magyar szót.
Minthogy előfordul ez még Poprádon, Dobsinán is.
 
gobe
Alig várom a következő részt és remélem egyszer bejárom azokat a gyönyörű helyeket.
 
novotnit
Rimaszombat ? Kassa.

Ebben az irányban a szokott útvonal az 50-es főút, ami szép is, meg gyors is. Persze, egy idő után már unalmas is lehet. Meg ugye vannak kalandvágyók is.

Az általam javasolt út egy kicsit (???) érdekesebb, de csak gyakorlott sofőröknek ajánlom és első alkalommal feltétlenül nyáron. Aztán, ha valakinek kedve van télen is kipróbálni, hát lelke rajta.

Szóval az útvonal:

Rimaszombat - Pelsőc (Plesivec) ? Rozsnyó ? Krasznahorka ? Jászó (Jasov) ? Kassa.

Aki erre jár az 50-es úton, Rozsnyót is általában kihagyja, mivel az út, hasonlóan, mint Rimaszombatot, ezt a kisvárost is kikerüli. Pedig a Bányász teret, a gótikus Szűz Mária plébániatemplomot érdemes megnézni. Magyar szó is hallszik a városban, bár arányokat nem tudok megállapítani. Magyar nyelvű misézés, a legtöbb boltban magyarul tudó eladók, pincérek mivel ilyen körökben forogtam, csak ezt ismerem. Az biztos, hogy aki nem tud szlovákul egy szót sem, az is megél ebben a városba.
Az igazán kicsinek számító kitérőt bőségesen megéri.

Rozsnyótól ?néhány méterre? két világhírű látványosság is található: Betlér és Krasznahorka.
Bár Betlér nem esik útba, 10 km-re van Rozsnyótól, de aki még nem járt ott, feltétlenül nézze meg. Nem akarom én most egyik hely szépségét sem kiemelni, annyit lehet róluk olvasni szinte naponta, nálamnál avatottabbak tollából, hogy felesleges lenne itt versenyeznem. Azt hiszem, kevés jelzőt ismerek a szépre.

Mindkét helyen van magyar nyelvű idegenvezetés is. Krasznahorkán általában középiskolás lányok és náluk előfordul, főleg délután, hogy elfáradnak és megpróbálják előadni, hogy nagyon gyengén tudnak magyarul, nem javasolják,? Aztán, amikor kisorsolják egymás között, hogy ki legyen az áldozat, kiderül, hogy Lőrincze Lajos ( Ő is LL, csak kicsit másképpen) nyugodtan eljöhetett volna hozzájuk órát venni.

Ha sikeresen leküzdöttük a kastélyt, mauzóleumot, várat, valószínűleg meg is éhezünk.
Én azt javaslom, hogy az ebédet vagy Rozsnyóra, (pl. Fekete Sas fogadó), vagy Krasznahorka-Krasznokváraljára ütemezzük (Fogadó a Vasgrófhoz). Ezeket kipróbáltam már párszor és nyugodt szívvel ajánlhatom a minőség, a magyar kiszolgálás, és különösen a Vasgrófnál a kaja sokfélesége miatt. És az árak is elviselhetőek. Azért is szólok külön a kajáról, mert Betléren elég kínlódás a dolog.

Krasznahorka várához egy eléggé alsóbbrendű út vezet, ahol is a vár felé vezető kis bekötő utat általában későn vesszük már észre. Ha visszatértünk a várlátogatás után erre az alsóbbrendű útra, a további utunk nem az 50-es út irányába, hanem a hegyek felé megy tovább, Szmolnyik, Stószfürdő (lehet, hogy van rendes magyar neve is, de én nem tudom), Medzev és JÁSZÓ felé.

Ez az az útszakasz, ami miatt csak gyakorlott sofőröknek ajánlom. Helyenként 2 méterre leszűkülő, önmagába többször önmagába visszaforduló, a pillanatig sem létező egyhangúságot meredek szakaszokkal megtörő csodaszép út. Az elején, ahogy elhagytuk Krasznahorkát, figyeljünk balra, felülről láthatjuk majd a várat. De a sofőr figyeljen csak mindig előre.
Jobbról lesz egy kis tó (Úhorná víztározó), majd láthatjuk Szmolnyikot felülről, de a legszebb az egészben maga a félelmetes út, ha megússzuk, na és persze JÁSZÓ. Valamikor magyar falu volt ez a csodaszép helyen lévő, apátsági nagytemplomáról és a világörökség részét képező barlangjáról híres kis falu. Amikor először jártam ott, egy kocsmából kijövő atyafitól kérdeztem valamit, persze reflexből szlovákul. Előrement az autónk rendszámát megnézni és aztán magyarul válaszolt. Akkor néztem én is, hogy a kocsmán is magyar tábla van.
Mostanában úgy tapasztalom ? bár ne lenne igazam -, hogy menekülnek onnan a magyarok. Az okot inkább nem írom le, aki arra jár, magától is rájön, meglátva a bevezető út melletti?..

Ha Kassára megyek, legalább egyszer ? általában odafelé ? ezt az utat választom, annyi időt mindig hagyva, hogy megállhassak néhány percre, egy rövid sétára a templom parkjában, megcsodáljam a hatalmas vérbükköt, a rajta szinte mindig megtalálható gyerekcsalogató mókusokkal. De elszomorító a falu külső jegyekben mérhető hanyatlása, különösen ha összehasonlítjuk a szomszédos Medzev látványos fejlődésével.
Azért JÁSZÓ és környéke még így is csodaszép.
N.T.
 
gobe
Köszönöm kedves Novotnit már nagyon vártam a a következő részt
 
bela
Szerencsére minden évben sikerült legalább egyszer de volt amikor többször is felvidéket meglátogatni. Ismerősök Novotnit helyszínei.
Idén februárban sikerült a sielős kirándulás alkalmával az első negatív tapasztalatot begyűjteni. Mert Magyarok voltunk.
Szerintem rosszabb lett a helyzet mint egy éve.
Ettől függetlenül a kirándulásokat nem adjuk fel.
Béla, DNA Debrecen
 
kokojza
En csak itt a forumon, igy ismerkedhetem Felvidekkel. Wink

Köszönet erte, Novotnit!
 
gobe
Kedves Novotnit ha időm engedi megváltoztatom a nyári programot. Jártam Felvidéken, de csak a főúton.
 
novotnit
Góbé !

Ha így lesz, nem éltem hiába !

Képekkel lenne ez igazi, de az ugye még mindig macerás, meg nagyon megnövelné. Majd valamit kitalálunk. Talán valami külön képtárat a Felvidékről ???
N.T.
 
gobe
Szívesen létrehozom a külön képtárat a GobeVilágban. ha valamilyen okból nem sikerül, akkor küld el emilben és felteszem én. A szövegedbe is beillesztem a hivatkozást, hogy rákaccintva meglehessen nézni. És mégegyszer köszönöm ezt, az egyelőre virtuális utazási élményt.
 
Huba
Kirándulások a Zsitva folyócska mentén történelmi és etnkai gondolatokkal bővítve.

A Zsitva Path és Zsitvatő között, Dunaradvány mellett torkollott a Dunába, amíg át nem vezették a Nyitra folyócskába vizének jórészét.
1606-ban itt kötötték a Zsitvatoroki békét. November 11. napján. A Habsburgok és a törökök között zajló háborút zárták le itt, abban az évben, amikor Bocskai békét kötött a Habsburggal Bécsben , lezárva két évig tartó felkelését, melyben Erdély fejedelme lett, és a Királyi Magyarország nagyrészét is sikrült meghódítania.
Az ország közepén, Budában ,Pécsen, Aradon a török ült.

A Zsitvatoroknál megállapodott az oszmán a rút sárga-fekete héjjával.
Például húsz évre elfogadtak egy portyázási és vár megtámadási tilalmat.
A rabok kölcsönös elengedésében is megállapodtak.
A törökök elismerték Fülek , Vác , Nógrád visszavételét.
Bécs lemondott Egerről, Kanizsáról ténylegesen.
Osztozkodtak a magyar népen, magyar területeken.Csak Erdély volt szabad.
A remény elhamvadt, 80 évvel Mohács után egy véres háborús szakasz, a tizenötéves háború során sem sikerült kiszorítani a turbánosokat az ország szívéből.

A csallóközi Illésházy István nádori helytartó tétlenül állt a hajdúk (marhahajtókból lett Bocskai katonák) randalírozásával szemben. A hajdúk közűl Nagy András a dél-erdélyi Nagyszebenben százok vérét ontotta, Kassán pedig a főtéren szaggaták szét Káthay Mihályt, akiről az hírlett, hogy ő mérgezte meg 1606 decemberében Bocskait. A hajdúkat ezek után szépen letelepítették,és megszületett Hajdú vármegye.

1606. a reménytelenség , háború , nyomor évei után csak tetézte ezeket a következő évszázad.Számos falu a Vág-Garam közén elnéptelenedett, eltótosodott, olyanok is, ahol ma alig élnek tótok!

De ki tudtunk tartani.
Virtről már volt szó. Zsitvatő feletti kis falucska egy kertjében nyugszik a felvilágosodáskori egyik nagy szellemünk: Baróti Szabó Dávid. Baróti, vagyis a Székelyföld erdővidékének városkájában , a ma is színmagyar Baróton született. Kassán Kazinczival lapszerkestő volt 1788-1790 között, Trencsénben volt magyar tanár, s itt egy kedves diákjánál elszenderedve halt meg a Zsitvatőnél.

Marcellháza és Hetény határa alatt folydogál a régi Zsitva.
Marcellházán a hercegi rangot kapott Pállfy család földjei, gazdaságai terültek el, itt rendezték be központi kastélyukat is 1780-tól. És, hogy megmutassák van fantáziájuk, és nem holmi jöttment burzsoák ők, megalapították a régi Magyarország első likőrgyárát is. Mindezt 1785-ben.

Volt itt nagybirkatenyészet, miegymás. Aztán jött a kommunizmus, a Pálffyak, meg mentek Ausztriába ,Morvamezőre lakni, és csak a dévényi vár látványa maradt nekik a konyhaablakból a Duna túlpartján.
Marcellházán pedig a csehszlovák kommunizmus lebontatta a Pálffy kastélyt - minden dokumentáció nélkül - és a falu új központját tették a helyére.

Martosnál kanyarodik a Zsitva , az itteni mocsarakban bújt meg az ősi magyar nép a tatár ,török elől. Ezért is őket választotta Feszty Árpád, Jókai Mór rokona, a Magyarok bejövetele monumentális körképének alanyaiul.
Martoson áll a Turul park pár éve, a hét vezér sátrával, színpadokkal, a falu kis katolikus templloma előtt pedig Nagymagyarországot mintázza a kövezet.

Észak fele nézve Ógyalla, Bagota és Bajcs határában folydogál a Zsitva.
Gyallán zajlik a Corgon és az Arany fácán sörgyártás, itt éldeglélnek ma is a Feszty utódok,s itt élt a Kokoly-Thege család számos tagja, Miklós itt építette fel világhírű csillagvizsgálóját, bizonyítván nem vagyunk mi elveszve bárki is monja azt! Mik voltak ezekben a mára jórészt vasbetonból átépített romantikus-neoklasszicista épületekben, pavilonokban?
Talajhőmérők, felfoghatatlan távolba kátó távcsövek, földrengés-előrejelzők, meterológiai állomás, polariskóp, léghőmérők, fotométerek.

Mindenestre az amerikai csillagászati enciklopédia Közép-Európa egyetlen csillagvizsgálójaként említi az ógyallait.

Milyen kúriák és kastélyok áltak itt a 20. század elején? Talán fel sem lehet sorolni, pedig jórészük ma is áll.
A közeli Konkoly falucskából származó - ma Ógyalla városka része - Konkoly-Thegééknek több kúriájuk is volt. Szluháéknak kastélya volt, ahol 1849-ben huszár-laktanyát rendeztek be.
A Feszty kastéllyal szemben Baloghék kúriája állt, itt lakott Emmánuel József 1848/9-es katona, a kúria sorsa , miután cigányok "lelakták" a bontás lett. Megnyugtatóbb sorsa lett Asztalosék kúriájának, melyben ma magyar iskola található. A Jávor kúriában élt Fráter Lóránd zeneszerző, kikönyökölve az ablakon énekelte: " Tele van a város akácfa virággal".
A Steiner kastélyt az ógyallai Arany fácán - Heinekken Sörgyár vásárolta meg és újította fel vendéglőnek. a Jókay kúriában laktak Jókai Mór ősei, az ásvai Jókayak. A Schwarz kastély ma is - hála az Istennek - dr. Brucknerék kezében van, már csak remélhetjük így innen látatlanból, hogy hálát adva a sorsnak, hogy visszakapták kastélyukat nem tótosodnak el. Beszélhetnénk még a Jankovich kúriáról, a Wollnerék kúriájáról, a konkolyi Konkoly kúriáról, a Feszty pavilonról, s a bagotai Ordódyakról ,akik az Ógyallához csatolt faluban 10 darab kúriával bírtak.
Ógyallán a Szabadhegyiek is bírtak kúriával, de ennek már nyoma sincs szét lett hordva, s az örök feledésbe merült.

Az ógyallai borok jó szereplése öröm, milyen kár ,hogy nem magyarul címkéznek, s , hogy magyarul már csak a prospektusból meríthetjük a tudományt az édes nedűről.

Ógyalla elérkezett a küszöbhöz, 2001-ben 50,5% volt magyar. A gyárhoz betelepített tótok miatt, és a délről a várost határoló tót "légiós falu" miatt is.

Bajcs karcsúnyakú temploma után Érsekújvár mellett csurog a Zsitva.
Udvard falu határából nem látszik a mai felvidék egyik legismertebb szobra: a tenyér és benne a szem, a kitelepítettek jelképe. De magyar szelek fújnak erre fele , fenntről az Árpád-kori kálvária felől.

Zsitvabesenyő az utolsó falu a magyar világból, ha lenne határ, amit meghúztak volna az etnikai arányok szerint, itt húzhatták volna meg.
Zsitvabesenyőn ma is 80% felett van a magyarság, és gyürkőzik a magyar iskola, mert a jövőt építeni kell.

Érsekújvár felett a török időkben elmenekültek a magyarok, Nagyszombatba mentek a püspökkel, ott mára eltótosodtak.
De nem kell azt hinnünk Trnava valami tót név, á dehogy , a német Tirnau tótosítása.

Besenyő után Ohaj és Valkház következik. Maroknyi magyarság jelzi e két faluban: 100 éve a fél falu magyar volt.
Ellentétben Hullal, Zsitvafödémessel és Mányával, melyek a török idők óta tót községek.
Kismánya volt az egyetlen magyar falu e tót térségben, melyet Trianon legázolt, aztán direkt Nagymányához csatolták, kevés megmaradt magyarsága se tűnjön fel a térképen, ahogy ez lett Felsőaha, Horhi, Béd ,Menyhe sorsa is.

Gyarak, Zsitvaszentmihály,Mártonfalva is többnyire tót községek voltak az elmúlt századokban. És itt kezdődik újra a magyarság, a Zoboralja felé tartó, sőt azon átívelő, Vízmögéig érő (Vicsápapáti) palóc-félsziget.

Vajk község első királyunk nevét viseli. Nemesdicske nemesi közsgége Trianon után hamar elvesztette magyar többségét, ma Verebély városka része. A Dicske feletti domboldalon a Nekseyek mauzóleumát birtokló tótocska szép kis mekcsenyt vésett a Neksey s-e felé...
A másik oldalon Zsitvagyarmat is feledheti magyar múltját, de az utolsó magyarok sohasem adják fel.

Verebély városa következik. A félig magyar , félig tót nagyközségre pottyantott tót panelblokk átalakította az etnikai arányokat. Sőt, a palóc-félszigetet (a Nyitra és Léva között lévő magyarságot) épp itt igyekeztek kettévágni.
Ezek után kevésbé érthető, hogy Verebélyen hogy lehet egy ipolysági magyar polgármestre, aki ráadásul magyarul írja a nevét. Lám lám csak akarni kell!
Felsőaha is Verebélyhez tartozik. Jókai Mária itt mentegeti az utolsó Felső-Zsitva menti magyar falu néprajzát, szokásait, hagyományait.
Magyar iskola nélkül nem sokra mennek.

Verebély buszmegállóiban már már csak a csiffári asszonyok, a tildi öregemberek és az ahai dolgozók beszélnek magyarul. A panelban növekedő kis Szabóból szülei Sabovát nevelnek, s egymás közt még magyarul , de a gyerekhez tótul szólnak.
Itt mintha örökre befészkelte volna magát a tél zordsága.

A domboldalon áll a Mednyánszkyak egyik kedvenc nyaralója, Tajnasári házai, szőlőlugasai között.
Elejtette az ecsetet az utoljára itt nyaraló Mednyánszky. A tajnaiak felvették a kis motyójukat, és mentek, mert menniük kellett.
A régen közel színmagyar faluban ma hárman vallják magukat magyarnak.

Zsitvaújfalu magyarsága is a múlté. De hogy örül az a maradék magyar, amikor magyar nyelvű misét hall a zarándokhelyen! S mintha csak jönnének a magyarok egymás után elő a semmiből, a megsemmisített identitásuk mögül. Mert "a víz szalad , de a kő marad".

Szelepcsény, nevet adott egy nagy csallóközi püspöknek Szelepcsényi Györgynek, aki szintén úgy gondolkodott : merjünk nagyot alkotni! Ezért tenyésztett például selyemhernyókat többek között.

Barstaszár és Malonya már régi tót községek, itt húzodott a magyarság és tótság határa a török idők előtt.
Az összevont falu csodás Ambrózy kastélya mellett híres arborétumuk ma központi túristalátványosság.

Hízér falvát átszelő Zsitva-patak Aranyosmarót városán át vezet.

Aranyosmarót nagy időn keresztül volt Bars vármegye központja. Mint ilyen magyarrá is vált a 19-20. század fordulójára. Itt született Konkoly-Thege Gyula például. S itt vitték a megyei életet, a megyei elöljárók a Zselíztől Körmöcbányáig terjedő vármegyében.

Még két kis tót falu van: Zsitvaapáti-Maholány és Ebedec. E két falu utolsó egy-egy magyarja az elmúlt tíz évben adta vissza lelkét.

Itt ered a Zsitva a Madaras és a Tribecs találkozásánál.

Az első mellékpataknál Kistapolcsányban Rákóczi címerrel dicsekedik az időlegesen Csehszolák állami kastéllyá tett kastélyszálló. Mégicsak Rákóczi egyik kedves helye volt ez. Ahol azok az erdők kezdődnek melyek felvisznek Hrussó várához, ahol Géza, Szent László szeretett vadászni, ahol Szent Imrénk, István király fia, a fiatalok védőszentje, is vadászgatott, s talán pont itt esett el 1031-ben egy vaddisznó által.

Nem messze innen a zoboraljai magyar falvak másik határában pedig a zobori erdő barlangjaiban az első Árpád-házi szentek élték remete életüket.
Nézték az örök természetet a Nyitra és a Zsitva partjai övezte dombokon, és tudták: Mindezt Isten alkotta ilyen szépnek
 
Huba
Bajmóc vára

Bajmóc, Bojnice a Felső-Nyitra-völgyében fekszik. A Fátrák, a Zár-hegység alatt, és a Madaras szorításában.
Privigye mellett.Nemrég lett város.
Bajmócon régóta állt vár, s elég régen, modjuk 200 éve a Pálffyaké volt.
Ezek a Pálffyak labancok voltak, Habsburgoknak hűek.
Mondjuk egy kisseb mentség erre, ha egyáltalán lehet erre mentség, hogy a privigyei Felső-Nyitra-völgye eléggé német vidék volt.
Privigye is Bajmóc is. Nem messze van Körmöcbánya, Selmecbánya sem.
Ma Németprónán van egy kisebb reneszánsz, jönnek vissza a cipszerek, német nyugdíjas nénik, bácsik hozzák az Ojrót a Tót államnak, utódokat meg nem is, úgyhogy nem kell félniük a pozsonyi várhegyen, hogy véletlen Németpróna ki akarna szakadni a Szlovák Államból...

Bajmócon a Pálffyaknak sok pénze volt, s Pálffy István úgydöntött a Loire-menti kastélyokat körbeutazván, ő is csinál egy ilyet magának. És lőn.
1916-ban kész lett a mesebeli , giccsbehajló csipkerózsikavár.
A háború megkímélte, s frissen huppant a tót atyafiak ölébe.

A hatalmas vár előtt áll, s némely ága zöldre hajt most is, a Mátyás király fája. 500 éve azért szebb volt, de még áll, és még mindig él!

Benn a várban az első udvaron egy ágyú. 1552-ből, Egerből. Horváth György öntötte, és ott volt akkor ,amikor Dobó István letette az esküjét az egri várvédőkkel, és megvédte a várat. Jó sok muzulmánt lepuffantott ez a magyar ágyú.
A vár egy teljes labirintus, régi képekkel, bútorokkal, vázákkal, zongorával, tükörteremmel, melynek plafonján vastagon áll az arany, bástyákkal, tornyokkal épp úgy,ahogy a mesekönyvek rajzolják.
A várban sok méter mélynyi kút biztosította a vizet mindig, sőt mészköves , földalatti tavakkal ékeskedő barlangja is van.
Belső udvarok, török szalon, berendezési tárgyak, sok száz éves kandalló, diófa szalon,ahol minden diófából van, Habsburgok s Pálffyak képei.
Magyar vezetés telefono megrendelhető. Ez a telefon nekem megvan, bárki arra jár , megadom neki.
 
novotnit
Remélem, a "született felvidékiek" is kedvet kapnak egyszer egy-egy leíráshoz.

Gondolok pl. olyasmire, hogy a zoboraljaiak bemutathatnák Nyitrát, de Nagyszombatot is bizton jobban ismerik, mint mi, távoliak.
Vagy pl. Komárom (Egydiák, Supp), dimbes-dombos Gömör (Marczi)....

Aztán lehetne egy másik rovatot nyitni a távoli országokban lakóknak, hiszen mit tudunk mi Dániáról, Kanadáról ?.....

És egyszer a góbék is elkezdhetnék nekünk bemutatni Székelyföld csodáit Angry

Vagy már megint idealista vagyok? Csak arra van ez a fórum, hogy vitatkozzunk, helyenként még egymást is szidva? Bízom benne, hogy nem.
N.T.
 
Marczi
Ne félj Novonit, a nyárig még megszólalok Gömör ügyben is, scak most sok a meló - meg a suli is talán...

Van Rozsnón egy jó kis csapat, a GIT. Honlapjukat ne keresd, évek óta nem tudom őket rávenni, hogy csináljunk egy átfogó szép lapot (és kábé azóta nem is láttam őket, nem jutottam el Rozsnyavajába). Ők csinálnak egy Serpa nevű projektet. Arról lenne szó, hogy a karsztvidéken vezetnek végig embereket - ha érdekel valakit, pübe küldhetek kontaktust...
 
Huba
Egy ilyen létezik: http://git.host.sk/
 
Marczi
Tudom, hogy létezik. Ez az egyik első (de ha jól számolom akkor a második) oldal, amit csináltam életemben. Vegyük úgy, hogy szárnybontogatás. Kb 4éves. szóval nem aktuális. Nincs rajta semmi új info. Pedig rendszeresen küldözgetnek körleveleket, de az online sajtó valahogy nem a Tüdő kenyere...
Pedig most is fognak valamit szervezni.
 
Ugrás a fórumra: